Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Hogyan működik a közösségi mezőgazdaság Amerikában? A Shared Bounty farm.

Lelenka Mária
2020. 07. 14. 11:49:07
Hogyan működik a közösségi mezőgazdaság Amerikában?  A Shared Bounty farm.

Amerikában a 9o-as években kezdett elterjedni a közösség által támogatott mezőgazdaság modellje, vagy ahogyan az amerikaiak nevezik: Community Supported Agriculture, vagyis CSA. Az elsődleges céljuk az volt, hogy lehetőséget adjanak a fogyasztóknak arra, hogy méltányos áron vásárolhassanak helyi, jó minőségű, vegyszermentes, friss, és tápanyagban dús zöldségeket, a helyi gazdák pedig korrekt jövedelemhez jussanak, hogy fenn tudják tartani a gazdaságukat. Amerikában ugyanis egy ideje már dübörgött az ingatlanpiac, és az urbanizáció terjedésével a nehézségekkel küszködő gazdaságok termőföldjei egyre inkább az ipari növekedés és a városi terjeszkedés áldozatául estek. Társadalmi szinten ugyanakkor égető probléma volt az emberek romló egészségi állapota: az elhízás népbetegség lett, és a helytelen táplálkozással összefüggésbe hozható megbetegedések száma drasztikusan növekedett.

A közösség által támogatott mezőgazdasági modell a kistermelők és fogyasztók szoros közösségi együttműködésén alapul, akik együtt vállalják a termelés kockázatát és együtt osztoznak a nyereségen. 

A közös kockázatvállalás azt jelenti, hogy ha például a kedvezőtlen időjárás miatt kevésbé esztétikus a paradicsom, vagy kisebb méretű az alma, a közösség azt ugyanúgy felvásárolja, így elkerülik az élelmiszerpazarlást.

A farmok a helyi lakosság számára termelnek általában organikus vagy biodinamikus gazdálkodással: GMO mentes magokat használnak, és igyekeznek minden termesztéshez szükséges alapanyagot saját forrásból megoldani, a farmokon tenyésztett állatok szolgáltatják a trágyát, vagy helyben komposztálnak, és nem használnak műtrágyát, sem egyéb vegyszereket. Ezek a gazdaságok általában sok kézi munkát igénylő kisebb családi farmok, a működésüket a fogyasztói közösség egy előre fizetett éves tagsági díjjal támogatja, és egyben felvevőpiacot is garantál a terményeik számára. Így a gazdaságot működtető farmerek a minőségre tudnak koncentrálni és életben tudnak maradni egy olyan piacon, amely a helyi gazdálkodókkal szemben az iparosított nagyvállalati élelmiszertermelést támogatja.


Egy fenntartható mezőgazdálkodási minta, amely a nagyipari élelmiszergyártás alternatívája, annak érdekében, hogy a lakosság egészséges ételhez jusson, miközben a helyi gazdálkodókat támogatja.

A globális élelmiszerpiac ugyanis nem csak a kis helyi farmok számára jelent fenyegetést, akik nehezen tudnak versenyezni a multik olcsó áraival, de a vegyszerek használata és a termékek hosszú utaztatása miatt a környezetünk szempontjából fenntarthatatlan, és a fogyasztók számára sem egészséges.

A globalizált élelmiszeripari nagyvállalatok a különböző termelési folyamatokat különböző országokba telepítik, attól függően, hogy hol tudnak költséghatékonyabban működni (olcsó munkaerő, adókedvezmények, olcsó nyersanyagok). A klíma szempontjából különösen káros a nagyipari élelmiszertermelés a hosszú ellátási láncok miatt. A termény távoli területekről, hosszú szállítási útvonalak mentén, és sok piaci szereplő bekapcsolásával jut el a fogyasztóig: termelők, nagykereskedések, áruházlánc, stb. A sok szereplő miatt az olcsónak tűnő termények értéküket és tápanyagtartalmukat tekintve valójában drága termékek lesznek. A földeken növényvédő szerekkel, műtrágyával és gépesített földműveléssel dolgoznak a minél nagyobb hozam érdekében, ami a termőtalaj folyamatos elhasználódása miatt a termények romló minőségével, a termőföldek pusztulásával és az életterünk zsugorodásával jár.

Mindezekhez hozzátevődik az is, hogy az ellátási láncban minden piaci szereplő részesedik a piaci árból, és kevés pénz jut azokhoz a szereplőkhöz, akik a lánc elején vannak, és akik ténylegesen megdolgoznak a terményért. Az élelmiszereken ezért egy szűk elit profitál, a kistermelők pedig a fennmaradásért küzdenek.


A Shared Bounty Farm egy gyakorlati megvalósulása a közösség által támogatott mezőgazdasági elképzeléseknek.

A közösségi farmok organikus gazdálkodása környezetbarát, hiszen a termelés szezonális, a szállítás minimális, és így sokkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár. A Shared Bounty Farm, mint a legtöbb CSA termelő, nem használ gyomirtót, műtrágyát, így a termelés a lehető legtermészetesebb úton történik, minimális káros anyagot juttatva a környezetbe.

 

Hogyan működik egy ilyen közösségi farm?

A CSA modell szerint gazdálkodó organikus farmok a gyakorlatban úgy működnek, hogy a fogyasztók előre feliratkoznak egy betakarításra, vagy még inkább az adott év terményeire, amiért cserébe hetente, vagy kéthetente kapnak egy ládányit az aktuálisan beérett termésből, vagy egyéb javakból, amit az adott gazdaságban termelnek. Ezek főként szezonális gyümölcsök és zöldségek, de a termékek gazdaságtól függően nagyon változatosak lehetnek, például: különféle aszalványok, tojás, tej, vagy akár hús is kerülhet a heti dobozba.

Az Egyesült Államokban közel 12.500 ilyen biodinamikus gazdálkodás vagy organikus gazdálkodás működik. A kaliforniai Farm Fresh To You gazdaságnak több mint 13 ezer feliratkozója van, ők az egyik legnagyobb CSA közösség, az illinoisi Angelic Organics több mint 40 Chicago környéki települést lát el friss zöldséggel és gyümölccsel, náluk a közösséghez csatlakozott feliratkozók tulajdonképpen részvényesei a gazdaságnak.

A farmerek szoros kapcsolatot ápolnak a közösséggel, a vásárlóikkal. Jellemzően heti rendszerességgel hírlevelet küldenek ki arról, hogy épp mi történik a farmon, vagy meghívják őket egy-egy betakarításra vagy nyílt napra. A családok így első kézből tapasztalják meg, hogy honnan származnak az élelmiszerek, milyen körülmények között termesztették őket, és a gyerekek is megismerkednek a gazdálkodással, és megtanulják értékelni az ételt.

Magyarországon is több bevásárló közösség létezik, de az amerikaihoz hasonló részvételi termelésről nincs tudomásunk, pedig biztos itthon is sokan lennének egy ilyen közösségi farm „részvényesei”.